Huszonötödik rész - Meglepetés

Dereket reggel sikerült elérnem. Megbeszéltük, hogy este találkozunk, és megpróbáljuk normálisan megbeszélni a dolgokat.
Lilly holnap megy haza. Így a mai napot még igyekeztünk kihasználni. Elmentünk szuvenírt venni a családjának, és Petenek. Voltunk az Eiffel-toronynál is. Ebéd előtt még hazamentünk és akkor jött a meglepetés. Ugyanis, anyának mondtam tegnap, hogy utolsó napon szeretném meglepni Lillyt, így anya elvitt minket Disneylandbe.

Lilly annyira örült, majdnem sírt is. Jó volt látni, hogy sikerült meglepnem. Az egész délutánt és az estét ott töltöttük. Egyszerűen fantasztikus volt. Este fáradtan estünk haza, de még Lillynek be kellett csomagolnia, és rám még várt egy rövid találka Derekkel. Féltem, mert nem tudtam mi lesz. Reméltem, hogy kibékülünk és minden jó lesz, és úgy folytatjuk, ahogy a veszekedés előtt volt.
Bepakoltunk Lillyvel, majd leszaladtam, mert hallottam, hogy csengetnek. Derek volt az.
- Mehetünk? - kérdezte közömbösen
- Persze.
Felkaptam a táskám, és már indulhattunk is. Egy híd végén lévő parkba mentünk.
- Most haragszol? - kérdeztem
- Nem - mondta ismét közömbösen. Hurrá.
- De igen, látom rajtad.
- Nem haragszom, csak keveset voltunk együtt, és bántott. Ne haragudj, tudom, hogy Lilly volt a legfontosabb, és én is azt akartam, hogy sokat legyetek együtt, de mégis. Hiányoztál minden percben. És nagyon rossz volt. De végre veled lehetek.
Könnybe lábadt szemmel néztem rá, mert megértettem, hogy miért volt a veszekedésünk. Magához húzott és megcsókolt. Ott álltunk a párizsi estén, és nem érdekelt minket semmi, abban a pár órában csak az, hogy ketten voltunk...