Harmincharmadik rész - Végleges döntés

Miután bementünk a terembe, már jött is a tanár, és osztotta is a lapokat, a francia dogához. Nem volt nehéz, így Abbyvel simán megírtuk. Fizikán a tanárnő ismét engem izzasztott a kérdéseivel. Várta, hogy hibázzak, de szerencsére ezt az anyagot nagyon jól megtanultam.
Suli után nekem kellett Willow-ot hazavinnem, mert anya sokáig dolgozik. Niall otthon maradt vele, míg Abbyvel elmentünk valami vacsit venni. ( Jobb, mint ha én állnék neki főzni, mert nem vagyok egy Jamie Oliver..:D )
Miközben vásároltunk Lilly háromszor is felhívott, hogy döntsem már el, hogy ő jöjjön, vagy én menjek. De még mindig nem tudom. Derek miatt vacilálok mert nem tudom, hogy reagálna arra, ha elmennék az egész téli szünetre, de másrészről jó lenne látni a régi barátokat. Így úgy tettem le a telefont, hogy estére eldöntöm.
Vettünk mirelit krokettet, meg fasírtot, ez pont elég nekünk vacsira.
Vacsi előtt Abby lelépett, mert ugye Tommal találkozik. Megígértettem vele, hogy mindenképp hívjon fel miután hazaért.
9-ig filóztam rajta, hogy most mi is legyen végül a téli szünettel. Arra jutottam, hogy semmire. Tényleg nem tudom. Felhívtam Lillyt.
- Nem tudom mi legyen - mondtam, köszönés nélkül.
- Derek?
- Részben.
- Figyu, hozd őt is. Pete-vel ellesznek.
- Azt mondod?
- Azt, tényleg hozd. Pete örülni fog. Nagyon látni akar már.
- Én is őt, de még mennyire.
- Na akkor ezt mi megbeszéltünk. Már csak Dereknek kell mondanod.
- Köszönöm, tényleg. Ez nekem eszembe se jutott volna.
- Ezért vagyok én - nevetett, majd kinyomta.
Anya  fele hazaért. Lementem hozzá a konyhába, és elmondtam neki Lilly ötletét. Örült neki, hogy végre nem stresszelek a dolgon. Beszélgettünk még egy kicsit, majd felmentem letusolni, hogy utána még fel tudjam hívni Dereket.
- Szia édes - vette fel.
- Szia, van egy hírem.
- Na és mi az?
- Jöhetsz velem Lillyhez a téli szünetben.
- Mi van? - kérdezte, és hirtelen összeugrott a gyomrom.
- Nem akarsz?
- Nem Elena, itt másról van szó...



 Ne haragudjatok nagyon rövid lett ez a rész, de a blogon kisebb átalakítások folynak, így nagyon kevés időm volt/van. Holnap mindenképp izgalmasabb és persze terjedelmesebb résszel jövök.
xx




# Korn - Word up
# Demi Lovato - Made in the USA

blogverseny, part II.

sziasztok!
mivel csak hárman jelentkeztek a blogversenyre, így gondoltam kiírom mégegyszer, mert jobb lenne, ha többen lennénk :)
szóval jelentkezés:
- itt kommentben
- facebook csoportban kommentben
3 fordulós lesz.
leírás lejjebb lévő bejegyzésben.
díjak: design, oklevél stb.. mindnki lap valamit. :)
eddig három jelentkező van, szóval gyerünk.

este jövök új résszel. :)
xx

Harminckettedik rész - Tom

Reggel alig bírtam kikelni az ágyból. Tegnap Lillyvel éjjel 1-ig webkameráztunk. Mindenféléről beszélgettünk, a hétvégéről, a sulijáról.. mondta, hogy beszélt az anyukájával a téli szünet miatt, és márcsak azt kell eldöntenünk, hogy ő jön, vagy én megyek.
A suli egyre nehezebben megy.. nem tudok úgy koncentrálni, ahogy az az elején volt. .Amióta Lilly itt volt megváltozott minden. Hiányzik minden. Nagyon.
Délután megírtam a francia házit, majd egy üveg nutella társaságában megnéztem egy filmet.
Késő délután megcsörrent a telefonom. Felkaptam.
- Na szia - köszönt Abby.
- Szia.
- Nincs kedved kijönni valamerre? - kérdezte
- Most?
- Ühüm, 10 perc és nálatok vagyok, csak kapd össze magad - és letette.
Hát jó, akkor fel kéne kapnom valami ruhát, meg kezdeni kéne valamit a hajammal, mert kicsit elfeküdtem a nagy filmnézés közben.
Tényleg itt volt 10 perc alatt. Így felkaptam a táskám, és indulhattunk is. A park felé mentünk. Leültünk egy padra, beszélgettünk, ettünk hot-dogot, néztük a járókelőket. 9 fele elindultunk haza, mert holnap suli. Hazafelé menet valaki követett minket. Legalábbis mi úgy hittünk. Végig paráztunk, szinte rohantunk haza, és felválltva nézegettünk hátra. Alig vártuk, hogy hazaérjünk. Berohantunk a házba (szó szerint), és mivel Abby nem mert hazamenni, ezért anyu hazavitte. Ő viccesnek találta a dolgot, mi kevésbé. Megfürödtem, majd a laptopommal bebújtam az ágyba. Olvastam, és 11 körül elaludtam.

A tegnap esténknek hála, sikerült rémeset álmodnom. Valaki üldözött, és én megbotlottam egy kőbe. Hurrá. Reggeli közben még franciát tanultam, mivel ma nagy dogát írunk.
Abbyvel megbeszéltünk, hogy mindenképp segítünk egymásnak, mert neki is és nekem is kell a jobb jegy félévkor.
A folyosón álltunk, amikor Tom felénk sétált. Tipikus filmbe illő jelenet, amikor a laza srác, akire mindenki felfigyel közlekedik a folyosón. Puszit nyomott Abby arcára (?), majd egy 'Este találkozunk' mondattal ott hagyta. Na jó, mi történt a hétvégén? Miről maradtam le? És Abby miért nem mondta? Igaz, nem beszéltünk mostanában túl sokat.
- Ez mi volt? - kérdeztem
- Semmi, csak megsétáltatjuk a kutyusát.
- Aha, persze. Volt valami köztetek?
- Csak egy csók.
- Csak? Abby hahó, mondj már valamit.
- Tényleg nem volt semmi, csak csókolóztunk, miután hazavitt a moziból. Azóta semmi. Találkozgatunk. Ennyi.
- Beleestél?
- Nem, csak olyan kedves velem, és figyelmes.
- Szóval beleestél.
- Kicsit..talán.. lehet.
- Na te beleestél, ő megcsókolt.. akkor itt alakul valami. - állapítottam meg. :D
- Remélem.
- Figyelj, csak úgy nem csókolt volna meg.
- Igazad lehet.
Majd bementünk a terembe..

Harmincegyedik rész - Hétvége /2

A késő délutáni városnézésünk elmaradt, mivel a film közben elkezdett szakadni az eső, így úgy döntöttünk inkább maradunk az ágyban. Betettünk még egy filmet, de nem tetszett, így odamásztam és kikapcsoltam. Majd Derek a kezemnél fogva magához húzott, és megcsókolt. Sokszor.
Kikászálódtunk az ágyból, majd kiléptünk az erkélyre, hogy megnézük a kilátást. Egy idő után csak álltunk, miközben Derek hátulról ölelt, és csókolgatta a nyakam. Hozzatunk vacsit, majd visszabújtunk az ágyba. Filmeztünk, Derek közben simogatott, és addig csikizett, míg úgy döntöttem nem vagyok hajlandó tovább nézni a filmet, így kikapcsoltam.. 

Tegnap miután kikapcsoltam a filmet, Derek csókolgatni kezdett és öhm.. utána olyan történt, ami csak rám és Derekre tartozik. Csodás volt, ahogyan csókolt, ahogy simogatott, majd a fülembe súgta, hogy 'Szeretlek'.
Rájöttem, hogy Abbynek igaza volt, felesleges volt az egész miatt aggódnom. Hisz Derekben teljes mértékben megbízom, és ő várt. Nem kapkodtuk el a dolgokat, és ez így volt tökéletes.
Ma délután indulunk haza, de előtte még bemegyünk a plázába, veszünk valami szuvenírt, és Abbynek is keresünk valamit a szülinapjára. Meglepetés bulija lesz szombaton a pizzázóban, ami szinte már a törzshelyünké vált.
2 óra (!) alatt találtam meg a szerintem tökéletes ajándékot, így visszamehettünk ebédelni, összepakoltunk, még lementünk fürdeni és szaunázni egyet.
4 körül felmentünk, átöltöztünk, majd a cuccainkkal együtt lementünk a portára, hogy kijelentkezzünk. Bepakoltunk a kocsiba, és elindultunk.

Amint hazaértünk, anya a nyakamba ugrott és mindenfélét kérdezett. Ettél rendesen? Nem volt hideg? Nem áztatok meg? ésatöbbi. Elköszöntem Derekből, majd sietve felrohantam a szobámba, mielőtt anya ismét elkap a kérdéseivel. Előhalásztam a táskámból a telefonom, majd benyomtam a gyorshívást. 

- Szia Lilly - köszöntem.

- Sziaa, mújság? - kérdezte

- Semmi, most értem haza. Veled?

- Unalom, semmi de semmi nem történik, inkább ott kellett volna maradnom nálatok. Na de milyen volt a közös hétvége?

- Kitartás. Nagyon-nagyon jó volt. Muszáj találkoznunk. Annyi mindent szeretnék mesélni. Hiányzol. - szomorkodtam

- Te is hiányzol El, olyan rossz nélküled. Megpróbálok anyával beszélni, hogy a téli szünetben is lemehessek. 

- Nagyon remélem, hogy megengedik. Olyan jó lenne megint. - közben csipogott a telefonom, mivel Derek hívott közben - Viszont most le kell tennem, mert hívnak. 

- Oki, majd akkor még beszélünk. Addig fűzöm anyát. Szia! - köszönt el

- Oksi, szia. 

Miután letettük, visszahívtam Dereket, aki csak azért hívott, hogy túléltem-e anyát. :D Abbyt már nem hívtam fel, de nem is volt se msn-en, se facebookon, se twitteren. Lehet, hogy Tommal van.
Nem mentem le vacsizni, így letusoltam, majd bedőltem az ágyba. A laptopomat az ölembe vettem és vártam, hogy Lilly online legyen.  

Harmincadik rész - Hétvége /1

Suli után haza kellett mennem, hogy estére összepakoljam a cuccomat, amit hétvégére magammal viszek. Egy bőröndbe sikerült beleszenvednem mindent. Derek este 6-ra jött értem, így kb. 8-ra ott is leszünk Versaillesben. Beraktuk a bőröndömet, majd elköszöntem anyáéktól (aki még gyorsan elhadarta, hogy mire figyeljek, és mindennap telefonáljak haza, és ne csak gyors kaját egyek..), és elindultunk. 

 

Háromnegyed nyolcra ott is voltunk a hotel előtt. A bejárat előtt megvártam Dereket, amíg leparkol, majd bejelentkeztünk a portánál, hogy megjöttünk. A hatodik emeleten volt a szobánk. Óriási franciaágy, tévé, minibár és eszméletlenül gyönyörű kilátás. Nem tudom Dereknek ezt hogy sikerült elintéznie, de ez egyszerűen fantasztikus. Kipakoltunk, pizzát vacsiztunk, majd lementünk a medencéhez, egy kis esti fürdésre. Miután feljöttem a fürdésből, felvettem a pizsimet, és bebújtam a meleg ágyba. Derek még elintézett valamit a portán, így ő csak később jött fel. Levette a pólóját, és bebújt mellém. 

- Szeretnél valami filmet nézni? - kérdezte

- Ühüm, csak ne horrort - mosolyogtam rá.

- Oké, Gyakornokok jó lesz? 

- Tudod, hogy úgy se ismerem, szóval nekem jó -nevettem.

Felnevetett, majd betette a filmet, visszabújt az ágyba. Mielőtt elindította volna, magához húzott, és megcsókolt. Érdekes film volt, a végére nem nagyon emlékszem, mivel Derek az egész film alatt piszkált, csikizett, egyszerűen nem hagyta hogy nézzem. De egy hosszú csókkal kárpótolt. (Na jó, több hosszú csókkal. :) )

Reggel 9 után ébredtünk, majd reggeliztünk. Városnézni akartunk menni, de Derek szerint késő délután kéne, így elhalasztottuk a dolgot. Egész délelőtt a hotelban mászkáltunk. Fürödtünk, szaunáztunk, billiárdoztunk ésatöbbi..Mielőtt elmentünk volna ebédelni, rácsörögtem anyára, hogy még élek, és minden oké. Majd felhívtam Abbyt.

- Szia! - köszöntem.

- Szia, na mi újság? - kérdezte.

- Semmi, eddig minden nagyon jó. Elvagyunk. Veled? 

- Semmi, Tommal este moziba megyünk.

- Ez nagyon jó, végre valami akkor. 

- Na menj, ne várasd meg Dereket. 

- Jó oké, még este hívlak mozi előtt.

- Oki, vigyázzatok magatokra. Szia.

- Te is, szia.

És letette. Visszamentem Derekhez, majd elindultunk. Egy nyugis kis étterembe ettünk, majd visszamentünk a hotelba, és betettünk egy filmet.........

Huszonkilencedik rész - Péntek

Azt hittem Abby haragudni fog a koncert miatt, mivel végülis én vettem rá, hogy menjünk el. Így Tommal megy majd.
Ez a nap szinte elrepült. Mondhatni az órák is gyorsan elteltek. Este Abbynél alszom, csak előtte még találkozom Derekkel. Holnap nem jön suliba, de nem hajlandó elmondani, hogy miért.. Remélem nincs semmi baja, amit titkolnia kéne előttem. Délután elmentünk valami rockereknek való boltba, mivel egy pólót kellett vennie a barátjának a szülinapjára. Ahova elvileg én is hivatalos vagyok.. hát én és a rock zene kicsit távol állunk egymástól, de remélhetőleg jó buli lesz majd. Remélhetőleg..
Holnap este indulunk Versaillesbe Derekkel. ( Addig még túl kell élnem egy fizika és egy magyar órát. :D Bah. A két legutálatosabb tantárgy.. számomra. )
Na és igen, szóval Abbyvel este filmet néztünk, valami vígjátékot, horrort akartunk, de ahhoz valahogy nem volt kedvünk. Hamar kidőltünk, a holnapi suli miatt.

Még az ébresztő előtt felkeltem. Nem tudtam aludni. Valószínű az este miatt. Izgultam. Halkan összekészülődtem, hogy ne keltsem fel Abbyt, majd lementem a nappalijukba. Benyomtam a tévét, és néztem.. vagyis inkább úgy tettem, mert egyáltalán nem kötött le. Abby fél 7 után jött le az.emeletről.
- Hát te? - kérdezte - Mikor keltél?
- Még hat előtt.
- Minek?
- Nem tudtam aludni.
- Akarom tudni?
- Nincs semmi baj, nyugi. Este megyek Derekkel, és egész hétvégén vele leszek..
- Ahaaa, szóval parázol.
- Igen, nagyon.
- Nyugi nem lesz semmi olyan, amit nem szeretnél. Derek nem olyan.
- Tudom, hisz megbízom benne, csak tudod mégis.
- Elena, nyugii - ölelt meg.
Hálás voltam Abbynek, mert ő tudta, hogy még nem feküdtünk le Derekkel, és nem tudom hogy készen állok-e rá.

chillout