Reggel alig bírtam kikelni az ágyból. Tegnap Lillyvel éjjel 1-ig webkameráztunk. Mindenféléről beszélgettünk, a hétvégéről, a sulijáról.. mondta, hogy beszélt az anyukájával a téli szünet miatt, és márcsak azt kell eldöntenünk, hogy ő jön, vagy én megyek.
A suli egyre nehezebben megy.. nem tudok úgy koncentrálni, ahogy az az elején volt. .Amióta Lilly itt volt megváltozott minden. Hiányzik minden. Nagyon.
Délután megírtam a francia házit, majd egy üveg nutella társaságában megnéztem egy filmet.
Késő délután megcsörrent a telefonom. Felkaptam.
- Na szia - köszönt Abby.
- Szia.
- Nincs kedved kijönni valamerre? - kérdezte
- Most?
- Ühüm, 10 perc és nálatok vagyok, csak kapd össze magad - és letette.
Hát jó, akkor fel kéne kapnom valami ruhát, meg kezdeni kéne valamit a hajammal, mert kicsit elfeküdtem a nagy filmnézés közben.
Tényleg itt volt 10 perc alatt. Így felkaptam a táskám, és indulhattunk is. A park felé mentünk. Leültünk egy padra, beszélgettünk, ettünk hot-dogot, néztük a járókelőket. 9 fele elindultunk haza, mert holnap suli. Hazafelé menet valaki követett minket. Legalábbis mi úgy hittünk. Végig paráztunk, szinte rohantunk haza, és felválltva nézegettünk hátra. Alig vártuk, hogy hazaérjünk. Berohantunk a házba (szó szerint), és mivel Abby nem mert hazamenni, ezért anyu hazavitte. Ő viccesnek találta a dolgot, mi kevésbé. Megfürödtem, majd a laptopommal bebújtam az ágyba. Olvastam, és 11 körül elaludtam.
A tegnap esténknek hála, sikerült rémeset álmodnom. Valaki üldözött, és én megbotlottam egy kőbe. Hurrá. Reggeli közben még franciát tanultam, mivel ma nagy dogát írunk.
Abbyvel megbeszéltünk, hogy mindenképp segítünk egymásnak, mert neki is és nekem is kell a jobb jegy félévkor.
A folyosón álltunk, amikor Tom felénk sétált. Tipikus filmbe illő jelenet, amikor a laza srác, akire mindenki felfigyel közlekedik a folyosón. Puszit nyomott Abby arcára (?), majd egy 'Este találkozunk' mondattal ott hagyta. Na jó, mi történt a hétvégén? Miről maradtam le? És Abby miért nem mondta? Igaz, nem beszéltünk mostanában túl sokat.
- Ez mi volt? - kérdeztem
- Semmi, csak megsétáltatjuk a kutyusát.
- Aha, persze. Volt valami köztetek?
- Csak egy csók.
- Csak? Abby hahó, mondj már valamit.
- Tényleg nem volt semmi, csak csókolóztunk, miután hazavitt a moziból. Azóta semmi. Találkozgatunk. Ennyi.
- Beleestél?
- Nem, csak olyan kedves velem, és figyelmes.
- Szóval beleestél.
- Kicsit..talán.. lehet.
- Na te beleestél, ő megcsókolt.. akkor itt alakul valami. - állapítottam meg. :D
- Remélem.
- Figyelj, csak úgy nem csókolt volna meg.
- Igazad lehet.
Majd bementünk a terembe..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése