Reggel egy nagy csattanásra ébredtünk. El se tudtuk képzelni mi történt odalent. Felkaptam a köntösöm, majd Lillyvel kiszaladtunk a szobából, hogy mégis mi történhetett. Willow leesett a lépcsőn. Anyáék rohantak vele a kórházba, mert a keze elég durván nézett ki.
- Anyu, mindenképp hívjatok - kiabáltam utánuk.
- Ahj, ez most nem kellett, remélem nem lesz semmi komoly - szomorkodott Lilly.
- Azt én is nagyon remélem.
Kitakarítottunk, rendet raktunk a szobákban, majd főztünk, hogy mire anyáék hazaérnek, minden meglegyen. Délután fél 4-kor (!) értek haza. Willownak eltört a keze. Na szuper.
Derek 6 körül átjött, de csak 1 órácskára, hogy ne zavarjon. Lilly és én is mondtunk neki, hogy nem zavar, hisz nem csinálunk semmit, maximum filmet nézünk, de nem érdekelte. Azért egy jó hosszú búcsúcsókot kaptam, mikor elment. Willownak segítettünk fürdeni, majd feltankoltunk kajával és innivel, és felmentünk filmet nézni. Miért is ne horrorral kezdtünk. Féltünk is rendesen. Majd megnéztünk egy vígjátékot hátha jobb lesz, de nem lett :D Hajnali 3 körül lehetett, amikor sikeresen kidőltünk.
Anya ébresztett minket fél 10-kor. El kellett mennie egy órára, valami ügyeket intézni, így mondta, hogy figyeljünk Willowra. Sajnos így a délelőtti 'kiugrunk a plázába' tervünk ugrott, de majd kitalálunk valami mást. Lilly kitalálta, hogy hívjuk át Abbyt, és akkor elleszünk.. Fél óra múlva meg is érkezett.
- Sziasztok - köszönt
- Szia Ab - köszöntünk.
- Veled meg mi történt kicsilány? - fordult Willow felé.
- Leestem a lépcsőn, és eltört a kezem - mondta.
- Írhatok a gipszedre? - kérdezte mosolyogva Abby.
- Igeeeen - örvendezett Willow.
Így összeírtuk, összerajzoltuk/ták (jó, én inkább maradtam az írásnál, nem akartam elrontani :) ) Willow gipszét. Hármasban kiültünk az erkélyre, hogy beszélgessünk, de mivel hamar fázni kezdtünk így inkább bejöttünk. Abby elmesélte, hogy nagyon beleesett Tomba, és hogy fél, hogy a fiú csak barátként tekint rá..
- De hisz állandóan együtt lógtok - mondta Lilly.
- Igen, de mégis olyan fura.
- Lehet, hogy csak nem tudja, hogy mit tegyen, nem akarja elrontani - mondtam.
- Lehet.
- Hívd el ma este moziba, hátha..
- Biztos, hogy ez jó ötlet?
- Most nincs vesztenivalód, reméljük jól sül el.
- Jó, akkor felhívom ráér-e.
Persze, hogy Tom ráért. Szóval este moziznak. Abby így hazament, hogy készülödjön, mi pedig megígértettük vele, hogy hív hs vége a randinak (szerinte nem randi, de szerintünk igen is az :) )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése