Huszonnegyedik rész - Probléma

Mire hazaértünk, Derek már várt.. éreztem, hogy valami baj lesz. És igazam lett. Csúnyán összevesztünk. Igazából semmiségen. Mert szerinte elhanyagolom, mikor tudja, hogy Lilly fontos nekem, és nincs itt mindennap. Nem is értem most miért lett probléma, eddig semmi nem volt.. hisz ő is azt szerette volna, hogy sok időt töltsek vele.. nem értem. Lehet, hogy valakinek köze van hozzá.. csak jó lenne tudni ki az.
Miután összevesztünk, fogta magát és elment.. Nem akartam sírni, de nem bírtam. Lilly vigasztalt egész este, majd egyszer csak fogta magát lement a konyhába és hozott fel egy üveg nutellát, olyan 'hátha segít' alapon. Szóval ott ültünk az éjszaka közepén, a szobám szőnyegén, egy nutellával és beszélgettünk. Sikerült megnyugodnom. Már amennyire.
Reggel fáradtan ébredtünk. Azt hiszem, olyan 3-4 fele sikerült elaludnunk. Lilly holnapután megy haza. Ez rátett még egy lapáttal a rossz kedvemre.
Abby a délelőtt folyamán átjött, mikor elmeséltem neki a sztorit, azt mondta hagyjam, majd lenyugszik és akkor megbeszéljük az egészet újra, higgadt körülmények között.
Egész nap vártam, hogy hívjon, de nem tette. Gondoltam ha nem hív, én se fogom keresni, de végül nem bírtam ki, így mielőtt lefeküdtem felhívtam, vagyis szerettem volna, de nem vette fel. Nem tudtam, hogy most azért nem veszi fel, mert éppen valakivel van, vagy csak szimplán nem akar velem beszélni. Valószínűleg az utolsó, de az a fránya zöld szörnyeteg (nem más mint a féltékenység) befészkelte magát az agyamba, és nem hagyott nyugodni..
Nem baj, Lilly szerette volna megnézni A tökéletes hang című filmet, így betettük, és utána aludtunk is. Ránk fért a tegnapi "éjszakázás" után.
Szerintem eddigi párizsi napjaim közül, ez volt a legrosszabb.