Egy örökkévalóságnak tűnt mire végeztünk ma. Már alig vártam, hogy csengessenek. Nem volt kedvem Abbyvel és Derekkel sem találkozni délután, csak haza akartam menni. Dereknek csak annyit mondtam, hogy este jöjjön át. Addig igyekszem összekapni magam. Hiányzik Lilly. Nagyon. Megint előtört az az érzés, hogy vissza akarok menni. A régi házunkba, a régi barátaimhoz, a régi iskolámhoz. Jó itt, de nem teljes. Csak ültem a nappaliban, és bambultam.
- Baj van kicsim? - kérdezte anya.
Megijedtem, mert nem vettem észre, hogy a közelembe jött volna.
- Nem nincs semmi - feleltem, miközben igyekeztem mosolyogni, mintha az ég világon semmi bajom nem lenne.
- Biztos?
- Igen anya, tényleg nincs semmi baj.
Átment a konyhába, majd hozott nekem egy bögre kakaót. Bekapcsolta a tv-t, majd a távirányítót a kezembe adta, hogy nézzek azt amit szeretnék. Pár percig néztem valami sorozatot, szerintem valami szappanopera lehetett, majd inkább kinyomtam, és bambultam tovább. Egyszer csak megcsörrent a telefonom. Felvettem.
- Szia, este elrabolhatlak egy fél órára? - kérdezte Derek.
- Szia, ühüm, mit csinálunk?
- Majd meglátod..
- Kapok valamit?
- Ne kíváncsiskodj, majd meglátod.
- Szóval kapok valamit.
- Kikészítesz - nevetett fel.
- Hé, ez csúnya volt - vágtam be a durcit.
- Na jó, este megyek érted. Szia - tette le.
Nem tudom mit tervez estére, de kíváncsian várom. Anyu Willow szobájában pakolászott, mikor megkérdeztem, hogy elmehetek-e. Elengedett azzal a feltétellel, hogy vigyázok magamra. (?) Mintha eddig bármi bajom esett volna. :D
Épp a felsőmet vettem fel, amikor csengettek. Lerohantam az emeletről, majdnem sikerült kitörnöm a nyakam, de kinyitottam az ajtót. :D
- Na kész vagy durcás? - kérdezte Derek.
- Nem vagyok durcás. Hova megyünk?
- Ne türelmetlenkedj, majd meglátod.
- Hát jó.
És tudomásul vettem, hogy úgy se szedem ki belőle, hogy hova visz. Nagyon sokat autóztunk, majd egy dombosabb részhez értünk, mikor megálltunk.
- Megérkeztünk -mondta
- Hol vagyunk? - érdeklődtem
- Valahol a város szélén, itt nyugi van. Mondanom kell valamit.
A gyomrom a torkomba ugrott, a szívem hevesen kezdett verni. El se tudtam képzelni mit szeretne mondani. Szakítani akar? Megint veszekszünk? Jaj.
- Foglaltam egy szobát a hétvégére, Versailles-ba, és szeretném ha velem jönnél. Rád férne.
- Most ez komoly? Köszönöm - teljesen ledöbbentem. Annyira jólesett, egyszerűen elöntött a boldogság. Nagyon örültem.
- Persze, hogy komoly, akkor nem mondanám.
- És akkor egész hétvégén ott leszünk? És mit fogunk csinálni?
- Majd kitaláljuk.
Szóval akkor egész hétvégén kettesben leszünk, egy másik városban, egy hotelben.. Izgulok..
Tényleg, meg kell kérdeznem otthon. Anya simán belemegy, apa viszont nehéz eset lesz. Majd meglátjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése