Hetedik rész - Mindjárt péntek!

Hamar teltek a napok. Ahogy közeledett a péntek Elena egyre izgatottabb lett. A szerdai ebédszünetben végig a barátnőjét nyaggatta.
- És mit fogunk felvenni? - kérdezte
- Majd keresünk valami laza cuccot - felelte Abby.
- Miért vagy ennyire nyugodt?
- Neked is annak kéne lenned, hisz azt mondtad, hogy "csak egy baráti mozi" - nevetett A.
- Jó igazad van.
- Délután megírjuk együtt a beadandót?
- Persze.
- Akkor majd átmegyek, jó?
- Oké - felelte Elena.
- Na menjünk, mert elkésünk matekról.
(...)
Délután miközben a beadandó házijukat írták, egyszer csak megcsörrent Abby telefonja.
- Halló, ki az? - kérdezte
- Szia Abby, Tom vagyok a suliból. Derek mondta, hogy elvileg Te is jössz pénteken, és csak megszerettem volna kérdezni, hogy tényleg jössz-e?
- Igen, megyek.
- Okés, csak ennyit akartam, majd még beszélünk. Szia.
- Szia.
Abby csak nézett, és nem értettem mi volt ez az előbbi telefonhívás.
- Ki volt az? - kérdezte El.
- Tom, tudod az a helyes srác, akiről meséltem.
- És mit akart?
- Megkérdezte, hogy megyek-e pénteken, és mondtam, hogy igen.
- Hűha.
- Ez semmi hűha.
- De, de. Ahogy Te is mondtad, ez jelent valamit, nem emlékszel? - nevetett El.
- Jó, jó értem én - mosolygott Abby. - Holnap nálam alszol?
- Persze, megbeszélem otthon.
- Okés.
A másnap hamar eltelt, suli után Elena hazarohant, majd összepakolta a cuccát és rohant Abbyhez.